2016.09.23 22:20
Amerikában több ezer dollárt elkérnek a hajhosszabbításért. A szegény nők, akik eladják a hajukat, 50 dollárt kapnak.
A Moszkvától alig több mint száz kilométerre nyugatra lévő Mozsajszkba faházakból álló falvakon és parlagon hagyott földeken át, emberemlékezet óta a szegénység szorításában szenvedő vidéken keresztül vezet a kátyús, gödrökkel teli út. A pár tízezer ember lakta városka egyik mellékutcájában áll egy téglaház, amelyben ládák sokasága rejti a vidék egyik drága, bőven termő kincsét: a természetes szőke emberi hajat. A szépségipar számára ez valóságos kincs.
– Senkinek sincs ilyen, senkinek a világon – állítja büszkén Alekszej Kuznyecov, a ház tulajdonosa. - Az orosz haj a legjobb a világon.
Az emberi haj felvásárlói többnyire kicsiben dolgozó vándorkereskedők, akik az olyan nagy feldolgozóknak adják tovább a hajat, mint Kuznyecov, elárasztják a szegény vidékeket. Készpénzzel fizetnek, és többnyire kis összegeket olyan nők hajáért, akiknek nem sok hetőségük van a pénzszerzésre azon kívül, hogy megválnak ékességüktől.
A szőke haj ér a legtöbbet
A parókák és kisebb póthajak készítéséhez használt emberi haj iránt most különösen nagy a kereslet a tehetősebb országokban alkalmazott hajnövelő eljárások miatt. Az Indiából és Kínából származó fekete hajból több van, de a szőke és más világosabb árnyalatok többet érnek viszonylagos ritkaságuk miatt, és azért is, mert könnyebb festeni őket, és gyakorlatilag bármilyen árnyalatúra színezhetők. A The New York Times riportja szerint a legnagyobb felvevő piac az Egyesült Államok, ahol szépségszalonok tízezrei ajánlanak hajmeghosszabbítást. Az afroamerikai nők már régen élnek vele, de ahhoz, hogy a világosabb hajú nők között is elterjedjen, olyan hírességeknek kellett hozzá folyamodniuk, mint Jessica Simpson és Paris Hilton.
A Great Lengths nevű olasz társaság, az amerikai piac egyik nagy beszállítója a hajhosszabbítás amerikai kiskereskedelmének értékét évi 250 millió dollárra becsüli, ami mintegy 3 százaléka a hajjal kapcsolatos összes termékek piaci forgalmának. A hajmeghosszabbítás átlagára – az American Salon Magazine 2009-es vizsgálata szerint – 439 dollár (mintegy 88 000 forint), bár elit szalonokban az eljárásért több ezer dollárt is elkérhetnek. A hajhosszabbítási üzletág Európában is növekszik, és becslések szerint az orosz haj 20 százalékát otthon használják fel, többnyire Moszkvában és Szentpéterváron.
Nem szórakozásból teszik
A szőke haj iránti kereslet alapvetően nem új, csak bizonyos utat járt be. A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben még Nyugat-Európában gyűjtötték, a nyolcvanas években Lengyelországban, majd a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Ukrajna és Oroszország lett az utánpótlás két fő bázisa. Ahogy a világban javultak az életkörülmények, úgy vált egyre nehezebbé a hajuktól megválni hajlandó szőke nők megtalálása.
– Nem nehéz megérteni, hogy az emberek miért adják el százszor sűrűbben a hajukat Ukrajnában, mint Svédországban − fejti ki a Raw Virgin Hair Company nevű, kijevi székhelyű kereskedelmi vállalat társtulajdonosa az amerikai lapban. – Nem szórakozásból teszik. Általánosságban kijelenthető, hogy csak a válsággal sújtott régiókban élő, pénzügyi nehézségekkel küzdő emberek bocsátják áruba a hajukat.
Mozsajszkban egy 40 centis hajfonat (ez a legrövidebb, amelyet egy vásárló hajlandó megvenni) mintegy 50 dollárt ér. A huszonhat éves Natalja Vinokurova a Juhnov nevű közeli kisvárosban nőtt fel, hol a lakások mintegy felében nincs vezetékes víz, a havi átlagfizetés pedig mintegy 63 ezer forintnyi. Ami kevés pénzt jövedelmező mezőgazdaság volt arrafelé korábban, az a Szovjetunióval együtt összeomlott. Natalja azonban rendelkezett valamivel, amit áruba bocsáthatott: szőke haját, amely a derekáig ért, mielőtt eladta.
– Copfban, lófarokban, különböző módokon viseltem. De aztán elegem lett belőle, és mivel az összes többi lánynak is rövid haja volt, levágtam és eladtam – meséli vállvonogatva. Most rövid frizurája van, és egyelőre nem tervezi, hogy újra értékesíthető hosszúságúra növeszti, ami évekbe telne.
A pénzes jobban akar kinézni, mint a pénztelen
Kuznyecov vállalata, a Belli Capelli, amely hosszabbító készleteket készít az emberi hajból, évi mintegy 16 millió dollár bevétellel a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Oroszországban. A tulajdonos, lábáról leverve a sarat, beül Land Roverének volánja mögé, hogy körbevigye a The New York Times riporterét Mozsajszkban és egy közeli kisvárosban lévő épületeken, amelyekben pár tucat alkalmazott mossa, színezi és fésüli a hajat, hogy aztán színárnyalat és hosszúság szerint szétválogassa. Egy válogatóasztalnál, amelyen körülbelül 500 hajfonat fekszik, rövid időre megáll, hogy dicsérje termékét. A legjobb haj, állítja, méz árnyalatú, a fénynek megfelelően változtatja a színét, és lágy tapintású.
– Ez a kapitalizmus – bizonygatja. – Akiknek van pénzük, meg akarják különböztetni magukat azoktól, akiknek nincs. Miért adja el egy nő a haját egy másiknak? A pénzes jobban akar kinézni, mint a pénztelen.
− Az amerikai vásárlókat jellemzően nem érdekli a sajátjuk meghosszabbítására használt haj eredete, csak azt kérdezik, hogy tiszta-e − magyarázza Ron Landzaat, a kaliforniai Santa Rosában működő Hair Extensions Guide alapítója, aki szerint a hajat főzéssel fertőtlenítik. − Jobban izgatja őket a külsejük, mint bármi egyéb − állítja Landzaat. Az ágazat számára a legnagyobb kihívást a megfelelő készlet beszerzése jelenti. A Great Lengths olyan hajat vásárol, amelyet indiai nők rituális okból templomoknak ajándékoztak, és váltig bizonygatja, hogy a legtöbb színre átfesthető. Az üzlet más résztvevői azzal érvelnek, hogy a világos hajú nők számára az európai haj jobb, és az árát is ennek megfelelően határozzák meg.
Végső menedék
A legtöbb haj az Oroszország, Ukrajna és más volt szovjet köztársaságok elmaradott vidékeit járó felvásárlóktól származik, akik villanypóznákra ragasztott hirdetésekkel toborozzák az eladókat. Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko elnök, aki megrögzött nacionalista, olyan szigorú ellenőrzés alá vonta a kisvállalkozásokat, hogy a hajkereskedelem gyakorlatilag megbénult, nagy bánatára az üzletág szereplőinek, mivel az ország szegény, és rengeteg benne a szőke nő.
Az Oroszországban felvásárolt hajnak durván 70 százaléka olyan, amelyet korábbi hajvágáskor raktak el. Az ukrán és orosz nők egy része például hagyományosan levágja a haját első gyereke megszületése után, és lehetséges, hogy csak évekkel később dönt úgy, hogy eladja. A súlyosan szegény körzetekben ez egyfajta végső menedék. A többit némi alkudozás után egyenesen az eladó fején veszik meg, és az üzlet megkötése után helyben le is vágják. Oroszországban a hajvágást majdnem mindig fodrász végzi, ezért az eredmény nem olyan siralmas, mint ha avatatlan kezek csinálnák. Amerikában több ezer dollárt elkérnek a hajhosszabbításért. A szegény nők, akik eladják a hajukat, 50 dollárt kapnak.
A Moszkvától alig több mint száz kilométerre nyugatra lévő Mozsajszkba faházakból álló falvakon és parlagon hagyott földeken át, emberemlékezet óta a szegénység szorításában szenvedő vidéken keresztül vezet a kátyús, gödrökkel teli út. A pár tízezer ember lakta városka egyik mellékutcájában áll egy téglaház, amelyben ládák sokasága rejti a vidék egyik drága, bőven termő kincsét: a természetes szőke emberi hajat. A szépségipar számára ez valóságos kincs.
– Senkinek sincs ilyen, senkinek a világon – állítja büszkén Alekszej Kuznyecov, a ház tulajdonosa. - Az orosz haj a legjobb a világon.
Az emberi haj felvásárlói többnyire kicsiben dolgozó vándorkereskedők, akik az olyan nagy feldolgozóknak adják tovább a hajat, mint Kuznyecov, elárasztják a szegény vidékeket. Készpénzzel fizetnek, és többnyire kis összegeket olyan nők hajáért, akiknek nem sok hetőségük van a pénzszerzésre azon kívül, hogy megválnak ékességüktől.
A szőke haj ér a legtöbbet
A parókák és kisebb póthajak készítéséhez használt emberi haj iránt most különösen nagy a kereslet a tehetősebb országokban alkalmazott hajnövelő eljárások miatt. Az Indiából és Kínából származó fekete hajból több van, de a szőke és más világosabb árnyalatok többet érnek viszonylagos ritkaságuk miatt, és azért is, mert könnyebb festeni őket, és gyakorlatilag bármilyen árnyalatúra színezhetők. A The New York Times riportja szerint a legnagyobb felvevő piac az Egyesült Államok, ahol szépségszalonok tízezrei ajánlanak hajmeghosszabbítást. Az afroamerikai nők már régen élnek vele, de ahhoz, hogy a világosabb hajú nők között is elterjedjen, olyan hírességeknek kellett hozzá folyamodniuk, mint Jessica Simpson és Paris Hilton.
A Great Lengths nevű olasz társaság, az amerikai piac egyik nagy beszállítója a hajhosszabbítás amerikai kiskereskedelmének értékét évi 250 millió dollárra becsüli, ami mintegy 3 százaléka a hajjal kapcsolatos összes termékek piaci forgalmának. A hajmeghosszabbítás átlagára – az American Salon Magazine 2009-es vizsgálata szerint – 439 dollár (mintegy 88 000 forint), bár elit szalonokban az eljárásért több ezer dollárt is elkérhetnek. A hajhosszabbítási üzletág Európában is növekszik, és becslések szerint az orosz haj 20 százalékát otthon használják fel, többnyire Moszkvában és Szentpéterváron.
Nem szórakozásból teszik
A szőke haj iránti kereslet alapvetően nem új, csak bizonyos utat járt be. A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben még Nyugat-Európában gyűjtötték, a nyolcvanas években Lengyelországban, majd a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Ukrajna és Oroszország lett az utánpótlás két fő bázisa. Ahogy a világban javultak az életkörülmények, úgy vált egyre nehezebbé a hajuktól megválni hajlandó szőke nők megtalálása.
– Nem nehéz megérteni, hogy az emberek miért adják el százszor sűrűbben a hajukat Ukrajnában, mint Svédországban − fejti ki a Raw Virgin Hair Company nevű, kijevi székhelyű kereskedelmi vállalat társtulajdonosa az amerikai lapban. – Nem szórakozásból teszik. Általánosságban kijelenthető, hogy csak a válsággal sújtott régiókban élő, pénzügyi nehézségekkel küzdő emberek bocsátják áruba a hajukat.
Mozsajszkban egy 40 centis hajfonat (ez a legrövidebb, amelyet egy vásárló hajlandó megvenni) mintegy 50 dollárt ér. A huszonhat éves Natalja Vinokurova a Juhnov nevű közeli kisvárosban nőtt fel, hol a lakások mintegy felében nincs vezetékes víz, a havi átlagfizetés pedig mintegy 63 ezer forintnyi. Ami kevés pénzt jövedelmező mezőgazdaság volt arrafelé korábban, az a Szovjetunióval együtt összeomlott. Natalja azonban rendelkezett valamivel, amit áruba bocsáthatott: szőke haját, amely a derekáig ért, mielőtt eladta.
– Copfban, lófarokban, különböző módokon viseltem. De aztán elegem lett belőle, és mivel az összes többi lánynak is rövid haja volt, levágtam és eladtam – meséli vállvonogatva. Most rövid frizurája van, és egyelőre nem tervezi, hogy újra értékesíthető hosszúságúra növeszti, ami évekbe telne.
A pénzes jobban akar kinézni, mint a pénztelen
Kuznyecov vállalata, a Belli Capelli, amely hosszabbító készleteket készít az emberi hajból, évi mintegy 16 millió dollár bevétellel a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Oroszországban. A tulajdonos, lábáról leverve a sarat, beül Land Roverének volánja mögé, hogy körbevigye a The New York Times riporterét Mozsajszkban és egy közeli kisvárosban lévő épületeken, amelyekben pár tucat alkalmazott mossa, színezi és fésüli a hajat, hogy aztán színárnyalat és hosszúság szerint szétválogassa. Egy válogatóasztalnál, amelyen körülbelül 500 hajfonat fekszik, rövid időre megáll, hogy dicsérje termékét. A legjobb haj, állítja, méz árnyalatú, a fénynek megfelelően változtatja a színét, és lágy tapintású.
– Ez a kapitalizmus – bizonygatja. – Akiknek van pénzük, meg akarják különböztetni magukat azoktól, akiknek nincs. Miért adja el egy nő a haját egy másiknak? A pénzes jobban akar kinézni, mint a pénztelen.
− Az amerikai vásárlókat jellemzően nem érdekli a sajátjuk meghosszabbítására használt haj eredete, csak azt kérdezik, hogy tiszta-e − magyarázza Ron Landzaat, a kaliforniai Santa Rosában működő Hair Extensions Guide alapítója, aki szerint a hajat főzéssel fertőtlenítik. − Jobban izgatja őket a külsejük, mint bármi egyéb − állítja Landzaat. Az ágazat számára a legnagyobb kihívást a megfelelő készlet beszerzése jelenti. A Great Lengths olyan hajat vásárol, amelyet indiai nők rituális okból templomoknak ajándékoztak, és váltig bizonygatja, hogy a legtöbb színre átfesthető. Az üzlet más résztvevői azzal érvelnek, hogy a világos hajú nők számára az európai haj jobb, és az árát is ennek megfelelően határozzák meg.
Végső menedék
A legtöbb haj az Oroszország, Ukrajna és más volt szovjet köztársaságok elmaradott vidékeit járó felvásárlóktól származik, akik villanypóznákra ragasztott hirdetésekkel toborozzák az eladókat. Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko elnök, aki megrögzött nacionalista, olyan szigorú ellenőrzés alá vonta a kisvállalkozásokat, hogy a hajkereskedelem gyakorlatilag megbénult, nagy bánatára az üzletág szereplőinek, mivel az ország szegény, és rengeteg benne a szőke nő.
Az Oroszországban felvásárolt hajnak durván 70 százaléka olyan, amelyet korábbi hajvágáskor raktak el. Az ukrán és orosz nők egy része például hagyományosan levágja a haját első gyereke megszületése után, és lehetséges, hogy csak évekkel később dönt úgy, hogy eladja. A súlyosan szegény körzetekben ez egyfajta végső menedék. A többit némi alkudozás után egyenesen az eladó fején veszik meg, és az üzlet megkötése után helyben le is vágják. Oroszországban a hajvágást majdnem mindig fodrász végzi, ezért az eredmény nem olyan siralmas, mint ha avatatlan kezek csinálnák.Amerikában több ezer dollárt elkérnek a hajhosszabbításért. A szegény nők, akik eladják a hajukat, 50 dollárt kapnak.
A Moszkvától alig több mint száz kilométerre nyugatra lévő Mozsajszkba faházakból álló falvakon és parlagon hagyott földeken át, emberemlékezet óta a szegénység szorításában szenvedő vidéken keresztül vezet a kátyús, gödrökkel teli út. A pár tízezer ember lakta városka egyik mellékutcájában áll egy téglaház, amelyben ládák sokasága rejti a vidék egyik drága, bőven termő kincsét: a természetes szőke emberi hajat. A szépségipar számára ez valóságos kincs.
– Senkinek sincs ilyen, senkinek a világon – állítja büszkén Alekszej Kuznyecov, a ház tulajdonosa. - Az orosz haj a legjobb a világon.
Az emberi haj felvásárlói többnyire kicsiben dolgozó vándorkereskedők, akik az olyan nagy feldolgozóknak adják tovább a hajat, mint Kuznyecov, elárasztják a szegény vidékeket. Készpénzzel fizetnek, és többnyire kis összegeket olyan nők hajáért, akiknek nem sok hetőségük van a pénzszerzésre azon kívül, hogy megválnak ékességüktől.
A szőke haj ér a legtöbbet
A parókák és kisebb póthajak készítéséhez használt emberi haj iránt most különösen nagy a kereslet a tehetősebb országokban alkalmazott hajnövelő eljárások miatt. Az Indiából és Kínából származó fekete hajból több van, de a szőke és más világosabb árnyalatok többet érnek viszonylagos ritkaságuk miatt, és azért is, mert könnyebb festeni őket, és gyakorlatilag bármilyen árnyalatúra színezhetők. A The New York Times riportja szerint a legnagyobb felvevő piac az Egyesült Államok, ahol szépségszalonok tízezrei ajánlanak hajmeghosszabbítást. Az afroamerikai nők már régen élnek vele, de ahhoz, hogy a világosabb hajú nők között is elterjedjen, olyan hírességeknek kellett hozzá folyamodniuk, mint Jessica Simpson és Paris Hilton.
A Great Lengths nevű olasz társaság, az amerikai piac egyik nagy beszállítója a hajhosszabbítás amerikai kiskereskedelmének értékét évi 250 millió dollárra becsüli, ami mintegy 3 százaléka a hajjal kapcsolatos összes termékek piaci forgalmának. A hajmeghosszabbítás átlagára – az American Salon Magazine 2009-es vizsgálata szerint – 439 dollár (mintegy 88 000 forint), bár elit szalonokban az eljárásért több ezer dollárt is elkérhetnek. A hajhosszabbítási üzletág Európában is növekszik, és becslések szerint az orosz haj 20 százalékát otthon használják fel, többnyire Moszkvában és Szentpéterváron.
Nem szórakozásból teszik
A szőke haj iránti kereslet alapvetően nem új, csak bizonyos utat járt be. A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben még Nyugat-Európában gyűjtötték, a nyolcvanas években Lengyelországban, majd a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Ukrajna és Oroszország lett az utánpótlás két fő bázisa. Ahogy a világban javultak az életkörülmények, úgy vált egyre nehezebbé a hajuktól megválni hajlandó szőke nők megtalálása.
– Nem nehéz megérteni, hogy az emberek miért adják el százszor sűrűbben a hajukat Ukrajnában, mint Svédországban − fejti ki a Raw Virgin Hair Company nevű, kijevi székhelyű kereskedelmi vállalat társtulajdonosa az amerikai lapban. – Nem szórakozásból teszik. Általánosságban kijelenthető, hogy csak a válsággal sújtott régiókban élő, pénzügyi nehézségekkel küzdő emberek bocsátják áruba a hajukat.
Mozsajszkban egy 40 centis hajfonat (ez a legrövidebb, amelyet egy vásárló hajlandó megvenni) mintegy 50 dollárt ér. A huszonhat éves Natalja Vinokurova a Juhnov nevű közeli kisvárosban nőtt fel, hol a lakások mintegy felében nincs vezetékes víz, a havi átlagfizetés pedig mintegy 63 ezer forintnyi. Ami kevés pénzt jövedelmező mezőgazdaság volt arrafelé korábban, az a Szovjetunióval együtt összeomlott. Natalja azonban rendelkezett valamivel, amit áruba bocsáthatott: szőke haját, amely a derekáig ért, mielőtt eladta.
– Copfban, lófarokban, különböző módokon viseltem. De aztán elegem lett belőle, és mivel az összes többi lánynak is rövid haja volt, levágtam és eladtam – meséli vállvonogatva. Most rövid frizurája van, és egyelőre nem tervezi, hogy újra értékesíthető hosszúságúra növeszti, ami évekbe telne.
A pénzes jobban akar kinézni, mint a pénztelen
Kuznyecov vállalata, a Belli Capelli, amely hosszabbító készleteket készít az emberi hajból, évi mintegy 16 millió dollár bevétellel a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Oroszországban. A tulajdonos, lábáról leverve a sarat, beül Land Roverének volánja mögé, hogy körbevigye a The New York Times riporterét Mozsajszkban és egy közeli kisvárosban lévő épületeken, amelyekben pár tucat alkalmazott mossa, színezi és fésüli a hajat, hogy aztán színárnyalat és hosszúság szerint szétválogassa. Egy válogatóasztalnál, amelyen körülbelül 500 hajfonat fekszik, rövid időre megáll, hogy dicsérje termékét. A legjobb haj, állítja, méz árnyalatú, a fénynek megfelelően változtatja a színét, és lágy tapintású.
– Ez a kapitalizmus – bizonygatja. – Akiknek van pénzük, meg akarják különböztetni magukat azoktól, akiknek nincs. Miért adja el egy nő a haját egy másiknak? A pénzes jobban akar kinézni, mint a pénztelen.
− Az amerikai vásárlókat jellemzően nem érdekli a sajátjuk meghosszabbítására használt haj eredete, csak azt kérdezik, hogy tiszta-e − magyarázza Ron Landzaat, a kaliforniai Santa Rosában működő Hair Extensions Guide alapítója, aki szerint a hajat főzéssel fertőtlenítik. − Jobban izgatja őket a külsejük, mint bármi egyéb − állítja Landzaat. Az ágazat számára a legnagyobb kihívást a megfelelő készlet beszerzése jelenti. A Great Lengths olyan hajat vásárol, amelyet indiai nők rituális okból templomoknak ajándékoztak, és váltig bizonygatja, hogy a legtöbb színre átfesthető. Az üzlet más résztvevői azzal érvelnek, hogy a világos hajú nők számára az európai haj jobb, és az árát is ennek megfelelően határozzák meg.
Végső menedék
A legtöbb haj az Oroszország, Ukrajna és más volt szovjet köztársaságok elmaradott vidékeit járó felvásárlóktól származik, akik villanypóznákra ragasztott hirdetésekkel toborozzák az eladókat. Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko elnök, aki megrögzött nacionalista, olyan szigorú ellenőrzés alá vonta a kisvállalkozásokat, hogy a hajkereskedelem gyakorlatilag megbénult, nagy bánatára az üzletág szereplőinek, mivel az ország szegény, és rengeteg benne a szőke nő.
Az Oroszországban felvásárolt hajnak durván 70 százaléka olyan, amelyet korábbi hajvágáskor raktak el. Az ukrán és orosz nők egy része például hagyományosan levágja a haját első gyereke megszületése után, és lehetséges, hogy csak évekkel később dönt úgy, hogy eladja. A súlyosan szegény körzetekben ez egyfajta végső menedék. A többit némi alkudozás után egyenesen az eladó fején veszik meg, és az üzlet megkötése után helyben le is vágják. Oroszországban a hajvágást majdnem mindig fodrász végzi, ezért az eredmény nem olyan siralmas, mint ha avatatlan kezek csinálnák.